Városháza
Oslo
2026. július 24.
2026 nyarán jártam Norvégiában, akkor látogattam meg a Városházát.
A svéd-norvég unió felbomlása után néhány évvel, 1914-ben tervpályázatot írtak ki egy új városháza építésére. Végül a 8. tervváltozatot fogadták el, amely a nemzeti romantika, a funkcionalizmus és az 1930-as évek klasszicizmusának keveréke volt. Az épület helyét a Pipervika-öbölnél jelölték ki, ahol addig egy szegényes, kopott városnegyed állt, leromlott állagú házakkal, régi hajókikötővel. Az 1920-as évektől kezdve ennek a negyednek a házait kisajátították és lebontották. Az építkezés 1931 őszén kezdődött, néhány irodába már 1939-ben beköltöztek, de aztán kitört a világháború, így a városházát végül csak a háború után, 1950-ben adták át, Oslo városának 900 éves fennállásával összefüggő ünnepségek keretében. Körülötte új háztömböket, utakat, közösségi tereket, parkokat, szobrokat építettek.
A városháza egy négyzetes központi épülettömböt képez, főbejárata az északi (a város felé néző) homlokzaton nyílik, két masszív ikertorony fogja közre. A keleti torony 66 m, a nyugati pedig 63 m magas, mindkettőben irodák vannak. Az épület alapterülete 4560 m2, csak a díszterem 1500 m2-es, belmagassága 20,8 méter.
A belső berendezésre már 1936-ban pályázatot írtak ki, amely előírta, hogy a műalkotásoknak Norvégia történelmét, kultúráját, művészetét kell bemutatnia és elkészítésükhöz kizárólag norvégiai eredetű anyagokat szabad felhasználni. Az Edvard Munch-ról elnevezett terem falán az expresszionista festő egyik nagyméretű képét helyezték el.
Minden év december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át a városháza dísztermében a Nobel-békedíjat.
Forrás: Városháza (Oslo) – Wikipédia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése