Trinity College
Dublin
2025. október 29.
2025 októberében jártunk Írországban, akkor néztük meg a Trinity College-t.
A Trinity College Írország legrégebbi egyeteme, egy korábbi kolostor épületében kezdte meg működését 1592-ben Erzsébet angol királynő parancsára. Célja a katolikus tanokkal szembeszálló, jól képzett írországi protestáns értelmiség kinevelése volt. A katolikus egyház saját híveinek 1970-ig nem engedélyezte az iskola látogatását. Az első nők 1903-ban nyertek felvételt az egyetemre. Ma az egyetemnek 17.000 diákja és 2750 alkalmazottja van.
Többek között itt tanultak: Jonathan Swift, Bram Stoker, Oskar Wilde, Samuel Beckett és Dominic West.
Reggel 9-kor léptünk be a világ egyik leghíresebb egyetemének, a Trinity College-nak a kapuján. A főbejárat előtt Oliver Goldsmith drámaíró és Edmund Burke politikus szobrai állnak, mindketten a Trinity diákjai voltak. A szobrokat Henry Foley készítette 1861-ben és 1868-ban. Az ikonikus fából készült kapuk az 1750-ben emelt Regents House-ba vezetnek, ahol egy kupolával borított csarnokon keresztül jutunk ki a Front Square-re (vagy Parliament Square-re), amelyet gyönyörű épületek vesznek körbe.
Regents House
Edmund Burke szobra
Oliver Goldsmith szobra
Front/Parliament Square a Harangtoronnyal
A Front Square baloldalán áll az Examination Hall, vagyis a Vizsgacsarnok, amelyet Public Theater-nek is neveznek. Az 1770-es években tervezte William Chambers, a vele szemben álló Egyetemi Kápolnával együtt.
A Trinity College kápolnája
Examination Hall
A tér közepén áll a Harangtorony, amelyet 1855-ben emeltek azon a helyen, ahol valószínűleg a korábbi kolostor központja is volt. Tervezője az a Lanyon volt, aki a Costum House-t is tervezte. A helyén korábban egy templomtorony állt, az egyetlen építmény, amely a kolostorból még állt az egyetem megalapításának pillanatában. (A templomtorony egyfajta irányjelző is volt, amit a közeli kikötőbe érkező hajósok is láthattak.) A 30 méter magas Harangtorony négy oldalát négy filozófus (Homérosz, Szókratész, Démoszthenész és Platón) kőből faragott feje díszíti, a fejek feletti szobrok pedig az egyetem négy fakultását: a természettudományokat, az orvostudományt, a jogot és a filozófiát ábrázolják.
A toronytól balra áll George Salmon dékán márványszobra, amelyet 1911-ben készített John Hughes. Salmon 1888 és 1904 között volt az egyetem vezetője, ezt az időszakot később a Trinity "aranykorának" nevezték. A toronytól jobbra áll 1904 óta William Lecky, történész és parlamenti képviselő bronzszobra.
Mivel még volt időnk fél 10-ig, sétálni indultunk a központi téren, lefényképeztük a különböző korú épületeket. Balra áll a Dining Hall, vagyis az ebédlő, ahol éppen diplomaosztót tartottak, rengeteg diák (és a családtagjaik) gyülekezett a tágas udvaron. A Dining Hall 1744-ben épült, de konstrukciós hibák miatt már néhány évvel később újjá kellett építeni. 1984-ben egy tűzben teljesen leégett (szerencsére nem sérült meg senki), de néhány év múlva újjáépítették (ezúttal jól), azóta újra nyitva áll a diákok előtt.
Jobbra az 1937-ben megnyílt Reading Hall, vagyis az Olvasóterem épülete áll, előtte az 1928-ban épült Emlékcsarnok, amelyet Thomas Deane tervezett, saját fia emlékére, aki Gallipoli-nál halt meg.
Harangtorony
Dining Hall
House 30
George Salmon dékán szobra
William Lecky szobra
Reading Room
Fellows Square és a Régi Könyvtár
Régi Könyvtár
Harangtorony, háttérben a House 30
Elsétáltunk a bal oldalon álló kollégiumi épületekhez is. A gyönyörű, csendes helyet (amelyet egykori lakói "Botany Bay" néven illettek) egyforma, kőből épült házak alkotják, ma is itt lakik a diákok nagy része, néhánnyal találkoztunk is, ahogy biciklire pattantak a vadszőlővel befuttatott bejárat mellett. Az épületek egy teniszpályát vesznek körbe.
Botany Bay
A kollégium egyik bejárata
Teniszpálya
9.30-kor találkoztunk a megbeszélt helyszínen (a Harangtorony alatt) az idegenvezetőnkkel és a csoport tagjaival. Nemzetközi társaság jött össze, spanyolok, malájok, kanadaiak és amerikaiak alkották a csapatot. Vezetőnk, Johann, szintén amerikai volt, New Yorkból jött, 6 éve tanul itt. Rengeteg sztorit mesélt az egyetemről, miközben végigjártuk a különböző korokból származó épületeket.
Először az 1690-es évek végén épült, vörös téglás Rubrics-épületet néztük meg, amely az egyetem legrégebbi épülete. A bejárati ajtók fölött még ma is római számok láthatók.
Ezután a Múzeumépület következett, ahová be is mentünk, így belülről is megnézhettük. Az 1852-ben megnyílt épület eredeti célja az akkor még a Regents House-ban tárolt számos gyűjtemény elhelyezése volt, ma itt működik a földrajzi, a geológiai és az építőmérnöki kar. A mór stílusú előcsarnok oszlopfőit macskák, egerek, mókusok, baglyok, madarak és kígyók díszítik. Az emeletre portlandi kőből és márványból készült duplalépcső vezet, az óriási kupola üvegén keresztül árad be a fény az épületbe.
Itt indul a vezetés
Salmon szobra és a House 30
A Múzeum bejárata
Az előcsarnok lépcsője
Mór stílusú ívek
Az üvegkupola
Márványoszlop
Az épület kívülről
A múzeum épülete mögött már a College park gyönyörű, zöld területe látszik.
Kis park az épület előtt paddal
College park
A Múzeum délkeleti sarka
A déli homlokzat
A Múzeum nyugatról
Az idegenvezetés a könyvtár épülete mellett ért véget, itt áll az olasz szobrász, Arnoldo Pomodoro érdekes alkotása, a forgó "gömb a gömbben", vagyis a Sfera con Sfera. A művész hasonló alkotásai állnak New York-ban az ENSZ székházában, a Berkeley Egyetem előtt és a Vatikáni Múzeumban.
Sfera con Sfera
A szobor és az idegenvezetőnk
A csoportunk
Sirály a gömbön
Miután elbúcsúztunk idegenvezetőnktől, következett a látogatás legfontosabb része, a Régi Könyvtár meglátogatása.
A Trinity College könyvtárát 1600 februárjában még mindössze 30 könyv és 10 kézirat alkotta. A 17. század közepén viszont már 10.000 könyvből állt a könyvtár és hamarosan a birtokukba került a híres Book of Kells is. Ma már több mint 6 millió könyv, kézirat és térkép alkotja az egyetem könyvtárát, többek között annak köszönhetően, hogy 1801 óta minden egyes a brit szigeteken megjelent könyvből kötelező példányt kap az intézmény (Oxford-hoz és Cambridge-hez hasonlóan).
A könyvtár (és az egyetem) leghíresebb épülete az 1712-ben Thomas Burgh által tervezett Régi Könyvtár. Burgh maga is a Trinity hallgatója volt egykor, a könyvtár mellett az ő nevéhez fűződik a Dublin-i vár újjáépítése is. A Régi Könyvtár végül 20 évvel később, 1732-ben készült el, az épület mintájául a Cambridge Egyetem könyvtára szolgált. Ahogy ott is, a könyvtárat az első emeletre tervezték, hogy megóvják az értékes könyveket a helyi folyók esetleges áradásaitól. A tűztől való félelem miatt sem világítás, sem fűtés nem volt az épületben.
Először a könyvtár legnagyobb kincsét, a Book of Kells-t néztük meg.
A Kellsi kódex a 9. század elején készült könyv, amely az evangéliumokat tartalmazza. Ez az ír nemzeti örökség egyik legjelentősebb nyelvi emléke, a korai ír könyvfestészet egyik legkiemelkedőbb darabja. A 680 oldalas, latin nyelvű kézirat a Vulgata alapján készült pergamenre. Minden oldala gazdagon illusztrált, még a motívumokban is további motívumok vannak, ezért a miniatúra festészet és a kalligráfia legkiemelkedőbb darabja. Egész oldalas illusztrációkat is tartalmaz, ilyen a leghíresebb oldala a Chi Rho oldal. Ez a krisztogram Jézus görög nyelvű nevének első két betűjének összeolvasztása. Két lap kivételével mindegyiket misztikus és szimbólumokban gazdag díszítés jellemzi. Ebből is látszik, hogy nem mindennapi használatra szánták, hanem szent műnek, amely ünnepnapokon Isten művét személyesítette meg az oltáron.
A könyv egy bevezetést és négy evangéliumot tartalmaz, de vannak benne humoros részletek is.
A kódex története 561-ben Skóciában kezdődik, ahol Iona városában Szent Kolumba apát kolostort alapított. Itt kezdték el írni a 800-as évek elején a szerzetesek a kódexet. 806-ban a szerzetesek a viking támadások elől menekülve a könyvet az írországi Kells városának kolostorába vitték. Valószínűleg itt fejezték be a kódex elkészítését. Egy feljegyzés szerint a könyvet 1007-ben elrabolták Kells templomából, majd hónapok múlva megtalálták a sárban, a borítója nélkül. 1653-ban Cromwell idején a könyv Dublinba került, majd Henry Jones püspök a Trinity College-nek ajándékozta, ahol ma is őrzik. 1953-ban újrakötötték, négy különálló kötetbe, ebből egyszerre csak kettőt állítanak ki, az egyiket egy szöveges, a másikat pedig egy egész oldalt kitöltő illusztrált oldalnál kinyitva.
A kiállítás elején számos tabló, ábra, vitrin mutatta be a kódex keletkezésének történetét, a felhasznált anyagokat és eszközöket, a motívumok szimbolikáját.
A kiállítás bejárata
Krisztus ábrázolása
Anyagok és technikák
A felhasznált festékanyagok
A felhasznált eszközök
A Chi Rho lap
A Régi Könyvtár másik fontos része a Long Room, vagyis Hosszú terem. A 65 méter hosszú terem az épület első emeletén található, ez a legnagyobb egybefüggő könyvtárterem, itt tároltak több, mint 200.000 példányt a könyvtár tulajdonában található legrégebbi könyvekből. Ez egy munkakönyvtár, vagyis a galéria mindkét oldalán olvasótermek találhatók, ahol a kutatóknak a könyvtár személyzete kihozza a kívánt kötetet és ügyel arra, hogy azoknak ne essen baja. Sajnos jelenleg a teremben csak néhány polcon láthatók könyvek (a többi teljesen üres), mert egy projekt keretén belül a könyveket egyrészt egy speciális módszer segítségével megtisztítják a portól, másrészt beszkennelik őket, hogy később digitálisan is hozzáférhetőek legyenek.
A tölgyfából készült boltozatos mennyezet 1858-ban készült el, akkor távolították el az eredetileg lapos mennyezetet, hogy helyet biztosítsanak a galéria-szintnek. A munkálatokhoz hozzájáruló személyek nevét aranybetűkkel írták fel a galéria alatti részre.
A könyvtár polcai előtt a tudomány, az irodalom, a politika és a vallás híres képviselőinek márványból készült mellszobrai láthatóak.
A könyvtárban a könyvek mellett további kincseket is őríznek, például Brian Boru hárfáját, amely Írország legrégebbi hárfája, valószínűleg a 14. századból származik. 1922 óta a kormány döntése alapján a hárfa az Ír köztársaság jelképe, megtalálható a kormány hivatalos levélpapírján és az eurós érméken is.
A másik fontos kiállított tárgy, a Húsvéti Felkelés egyik kiáltványa 1916-ból, amelyet a Postahivatal falára függesztettek ki. A konzerválási munkálatok során a dokumentum másik oldalán első világháborús toborzóplakátokat találtak.
Ezen kívül a könyvtárban őríznek egyiptomi papiruszokat, római, görög és bizánci papírtekercseket, Luther Márton Ótestamentumának egyik első kiadását és egy oldalt a Gutenberg-bibliából is.
A Long Room bejárata
A könyvtár mennyezete
Csigalépcső a galériára
Könyvekkel teli polcok
Szókratész
Alacsonyabb polcok
A Húsvéti Felkelés kiáltványa
Üres polcok
Európa térképe 1704-ből
Írország és Nagy-Britannia térképe
Középen az üres polcok magyarázata
Mary Wollstonecraft
Rosalind Franklin
Doctor Parnell
Földgömb a levegőben
Fent a galéria
Brian Boru hárfája
Az egyik szponzor neve
Ajtó a könyvtár hátsó részén
Oscar Wilde neve a Trinity nyilvántartásában 1871-ből
Gaia
Ada Lovelace
Augusta Gregory
A könyvtárban
A könyvtár egyik sarka
Díszesen faragott oszlopfők
Horatiusz
Timi a könyvtárban
A tölgyfa mennyezet
Szelfi a könyvtárban
Cicero
Miután kijöttünk a Régi Könyvtárból, bementünk az épületek közötti tér közepén álló (teljesen oda nem illő) piros épületbe és megnéztünk egy klassz interaktív kiállítást az egyetemről, a Book of Kells történetéről és a Régi Könyvtár kialakításáról. Rengeteg ötletes videót láttunk, nagyon látványos volt a kiállítás. A végén megnéztünk egy filmet, ami alatt részesei lehettünk a könyvtár berendezésének.
A kiállítás épülete
Újra a Harangtoronynál
Library Square
Regents House az egyetem felől nézve
Búcsúszelfi
Források:
